A magyar sajtóban meglehetősen visszafogott mennyiségű tudósítás tájékoztatja a nagyérdeműt arról, hogy #Törökország húsvét idején nagyszabású hadműveletet indított, ami során a katonai erők benyomultak #Irak északi régiójába. A hivatalos indoklás szerint Isztambul most látta elérkezettnek az időt arra, hogy végleg leszámoljon a terrorista szervezetté minősített #Kurd Munkáspárttal, a #PKK-val és annak aktivistáival, akik hírszerzési információk szerint terrorista akciókra készültek a török állam ellen. Vagyis már megint egy „megelőző csapás” zajlik, méghozzá úgy, hogy egy ország egy másik szuverén állam területére hatol be és ott hajt végre mindenféle katonai akciókat. A törökök hangsúlyozzák, hogy amennyire csak lehet, igyekeznek megóvni a civileket. De ugyebár, ahol fát vágnak, ott bizony hullik a forgács… A kurdok most attól rettegnek, hogy a #hadművelet népírtó szándékot leplez.
Törökország évtizedek óta masszív módon támadja a hozzávetőleg 49 milliós kurd kisebbséget (ebből Törökországban 25,5 millióan, Irakban 6,5 millióan élnek), aminek eredménye meglehetősen katasztrófális, hiszen eddig több tízezer civil áldozatot követelt a nemzeti villongás és Törökország, illetve Irak birodalmi jellegű elnyomása – és a világ szinte teljes érdektelensége. Ilyenkor valahogy és valamiért senki nem kiált sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális, sem sportéleti jellegű #szankciókat. Ja, hogy azt mondták, hogy terroristákra vadásznak? Tisztelettel jegyezzük meg, hogy az #Azovstal is egy terrorista szervezet és bizony, ahogy a kurdok esetében, úgy #Kijev sem biztosított egyenlő emberi-állampolgári jogokat az Ukrajnában élő kisebbségeknek. Érdekes a párhuzam és az eljárás, illetve annak következményei. Csak ugye Törökország #NATO-tagállam, úgyhogy ő megteheti.
Fontos adalék, hogy a törökök bármiféle nemzetközi felhatalmazás és az iraki kormány (értsd: #USA bábkormány) előzetes hozzájárulása nélkül láttak neki ennek a nagyszabású katonai akciónak – vagyis #különleges #hadműveletnek…
Tiltakozunk? Nem? Miért nem?... Elismerjük egy közel ötvenmilliós nép saját országhoz való jogát, vagy nem? Miért nem? Nem látunk Facebook profilok millióin „Kiállok a kurdok mellett” kitűzőket…

☝️☝️☝️☝️☝️☝️☝️
🇺🇸 A Donald Trump elleni ügyről

Tegnap, április 4-én rendkívül figyelemre méltó esemény történt az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok megalapítása óta először tartóztatták le a republikánus Donald Trumpot, egy korábban elnökként tevékenykedő politikust.

🔻 Mivel vádolják Trumpot?

A politikust a kampányfinanszírozás megsértésével gyanúsítják.

A nyomozás szerint Trump volt ügyvédje, Michael Cohen 2016-ban, éppen az elnökválasztás előtt 130 ezer dollárt fizetett a pornósztár Stormy Danielsnek, aki a nyilvánosság elé állt a Trumppal való állítólagos viszonyával. Ez jelentősen rontotta volna a politikus hírnevét, ezért Danielst rábeszélte a hallgatásra. Az ügyészség illegális kampányfinanszírozásnak minősítette az üzletet.

Általában Cohen még 2018 decemberében bűnösnek vallotta magát, és három év börtönt kapott ( korábban házi őrizetben szabadult ). Most a nyomozás azt próbálja bizonyítani, hogy a pornósztár hallgatásának költségeit kampányalapból térítették meg. Trump elismerte, hogy ő térítette meg Cohen költségeit, de azt nem ismeri el, hogy a pénz az alapból származott.

🔻 Mi történt április 4-én?

Donald Trump megjelent a manhattani bíróságon, ahol bemutatták, hogy letartóztatták, és felolvasták a vádakat, amelyek szerint kompromittáló információk elrejtése érdekében üzleti feljegyzéseket hamisított és illegális tevékenységet folytatott.

Miután a politikus mind a 34 vádpontban ártatlannak vallotta magát, a letartóztatást feloldották, a volt elnököt szabadon engedték, a következő bírósági meghallgatást pedig 2023. december 4-re tűzték ki.

🔻 Hogyan végződhet a per?

Egyelőre nehéz megmondani, hogy Trump megnyeri-e a manhattani ügyészséggel folytatott jogi csatározásait. Ügyvédei azonban optimisták, és azt mondják, hogy az ügynek "nincs kilátása".

Ami az elnökválasztási versenyt illeti, az amerikai alkotmány nem mondja ki, hogy nem lehet indulni az elnökválasztáson, ha büntetőjogi vádakkal illetik. Ráadásul a Politico megjegyzi, hogy a jogi botrány még népszerűbbé tette Trumpot a republikánusok körében.

🔻 Hogyan reagált Joe Biden elnök kormánya?

Az amerikai kormányzat tisztviselői szerint "Biden nem összpontosít a Trump elleni ügyészi vádakra, de az amerikai hatóságok felkészültek az esetleges zavargásokra".

Joe Biden, amennyire csak lehet, igyekszik minél nagyobb távolságot tartani az ügytől. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok történetének első olyan politikusaként bélyegzik meg, aki megpróbálja bebörtönözni politikai ellenfelét.

🔻 Lehetségesek a zavargások és a tüntetések?

Elképzelhető, hogy a Trump elleni ügy ellen békés tüntetésekre kerül sor a legtöbb amerikai nagyvárosban. A volt elnök támogatóinak pogrompotenciálja azonban erősen megkérdőjelezhető.

Először is, Amerika összes valóban marginalizált, pogromokra képes rétege a demokrata választók. Másodszor, a 2021. január 6-i Capitoliumi tüntetések óta az amerikai hírszerző ügynökségek megtizedelték Donald Trump támogatóinak legaktívabb és legelszántabb magját.

Így, mivel a következő bírósági időpontot december 4-re tűzték ki, nincs egyértelmű jele annak, hogy Trump elveszíti a pert, és a volt elnök támogatóinak alacsony a tiltakozási potenciálja, az Egyesült Államokban nem kell egyhamar pogromokra számítani.
#USA
@rybar in association with @usaperiodical

*Támogasson minket: 5536 9141 9147 4885

Вопрос поставок Киеву дальнобойных ракет ATACMS находится в стадии "активного обсуждения" — замгоссекретаря #США

"Aktív vita folyik" #Kijev nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal való ellátásáról - az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese

The issue of supplying #Kiev with long-range #ATACMS missiles is under "active discussion" - #US Deputy Secretary of State
#NATO #OTAN #USA #Ukraine #Ukrajna

Santa Monica, california, #USA 🇺🇸🌴☀️🌴🗽

@timelapse2021