Az alábbi eszmefuttatás az ASMH Facebook oldalon jelent meg. Érintettségünknél már csak az egyetértésünk nagyobb.
Tavasszal, amikor a koronavírus miatt szinte teljes lezárás lépett érvénybe, megszerveztük #AzOtthoniEdzésHonvédelem programot, útjára bocsájtottuk a fekvőtámasz kihívást, és mindenkit arra buzdítottunk, hogy a szabályok betartásával, otthon tartsa karban a fizikumát.
Ezek fényében, igazán nem érhet minket az a kritika, hogy a "csak azért is" szellemiség jegyében szembe mentünk volna a vírus okán meghozott szabályokkal, még akkor sem, ha a sport elkötelezett hívei vagyunk, és valljuk, hogy minden hazafinak kötelessége a testedzés!
Azonban lassanként eljutunk arra a pontra, amikor totálisan értelmetlennek, és mindenképpen kontraproduktívnak fogjuk tartani az egész katyvaszt, amit a vírus elleni védekezés címén bemutatnak, és, amit a sportnak el kell szenvednie.
Hónapok óta zárva vannak a termek, nem egy, és nem kettő közülük már biztosan soha többé nem fog kinyitni, mert nem tudta túlélni ezt az időszakot. Ismerünk olyan sportolókat, akiknek hosszú (és nem mellesleg drága) felkészülése ment a kukába, fontos versenyek maradnak el, üres lelátók előtt bohóckodnak több helyen. Nem csak a test, de a szellem is megsínyli ezt az időszakot, hiszen mondhat bárki, bármit igenis vannak olyan sportok, vannak olyan edzésformák, amiket nem lehet kiváltani szabadtéri, vagy otthoni edzéssel. Vagy legalábbis nagyon kevesek rendelkeznek olyan privát felszereléssel, amely ezt lehetővé teszi. Így aztán lassan őrlődnek fel azok, akik a rendszeres, de nem profi, vagy verseny szinten űzik imádott sportjukat. Nem tudjuk elképzelni, hogy hasznosabb lehet az efféle fizikai és mentális leépülés, vagy legjobb esetben stagnálás, mint az, ha szabályozott körülmények között, a különböző jobban vagy kevésbé indokolt járványügyi intézkedéseket betartva visszatérhetnének az emberek az edzőtermek világába.
Marad a trükközés, maradnak a félmegoldások, és egyre távolabb a remény, hiszen ma a miniszterelnök elmondta, hogy húsvét előtt ne is számítsunk enyhítésekre.
Ugyanekkor a plázák és hipermarketek soha nem látott mértékben dübörögnek, valami érthetetlen véletlen folytán a kaszinók bezárására sem került sor, és reggel valamint este a munka végeztével is nyugodtan taposhatunk egymáson a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön.
Egyre több a kérdés, és egyre kevesebb a türelem...
Tavasszal, amikor a koronavírus miatt szinte teljes lezárás lépett érvénybe, megszerveztük #AzOtthoniEdzésHonvédelem programot, útjára bocsájtottuk a fekvőtámasz kihívást, és mindenkit arra buzdítottunk, hogy a szabályok betartásával, otthon tartsa karban a fizikumát.
Ezek fényében, igazán nem érhet minket az a kritika, hogy a "csak azért is" szellemiség jegyében szembe mentünk volna a vírus okán meghozott szabályokkal, még akkor sem, ha a sport elkötelezett hívei vagyunk, és valljuk, hogy minden hazafinak kötelessége a testedzés!
Azonban lassanként eljutunk arra a pontra, amikor totálisan értelmetlennek, és mindenképpen kontraproduktívnak fogjuk tartani az egész katyvaszt, amit a vírus elleni védekezés címén bemutatnak, és, amit a sportnak el kell szenvednie.
Hónapok óta zárva vannak a termek, nem egy, és nem kettő közülük már biztosan soha többé nem fog kinyitni, mert nem tudta túlélni ezt az időszakot. Ismerünk olyan sportolókat, akiknek hosszú (és nem mellesleg drága) felkészülése ment a kukába, fontos versenyek maradnak el, üres lelátók előtt bohóckodnak több helyen. Nem csak a test, de a szellem is megsínyli ezt az időszakot, hiszen mondhat bárki, bármit igenis vannak olyan sportok, vannak olyan edzésformák, amiket nem lehet kiváltani szabadtéri, vagy otthoni edzéssel. Vagy legalábbis nagyon kevesek rendelkeznek olyan privát felszereléssel, amely ezt lehetővé teszi. Így aztán lassan őrlődnek fel azok, akik a rendszeres, de nem profi, vagy verseny szinten űzik imádott sportjukat. Nem tudjuk elképzelni, hogy hasznosabb lehet az efféle fizikai és mentális leépülés, vagy legjobb esetben stagnálás, mint az, ha szabályozott körülmények között, a különböző jobban vagy kevésbé indokolt járványügyi intézkedéseket betartva visszatérhetnének az emberek az edzőtermek világába.
Marad a trükközés, maradnak a félmegoldások, és egyre távolabb a remény, hiszen ma a miniszterelnök elmondta, hogy húsvét előtt ne is számítsunk enyhítésekre.
Ugyanekkor a plázák és hipermarketek soha nem látott mértékben dübörögnek, valami érthetetlen véletlen folytán a kaszinók bezárására sem került sor, és reggel valamint este a munka végeztével is nyugodtan taposhatunk egymáson a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön.
Egyre több a kérdés, és egyre kevesebb a türelem...