Kispesti kalandozás Olaszországban

🇮🇹Az olasz negyedosztály január első vasárnapján lejátszott rangadóján a listavezető CS Union a találkozó egyetlen találatával idegenben győzte le a házigazda és második helyezett Treviso csapatát.

🖋️Az, hogy miért is érdekes ez a találkozó, az 1909.hu oldalára készült írásomból kiderül!

Mégis elvehetik a magyarok munkáját...🤷

1969. január 20-án gyújtotta fel magát Bauer Sándor, tiltakozásul a szovjet megszállás, illetve a kommunista elnyomás ellen.

Miközben Bauer felgyújtotta magát, két nemzeti színű zászlót tartott a kezében. A helyszínen lévő járókelőknek ezt mondta "a cseh testvér is megtette" - utalva Jan Palach január 16-án, Prágában történt hasonló akciójára.

Búcsúlevelében így fogalmazott "Azt üzenem eszme nélkül nem él csak létezik az ember. Harcoljatok úgy ahogy azt én tanácsoltam. Tűzhalált halok akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 19-én gyújtotta fel magát. Igy tiltakozom az orosz megszállás ellen.”

Bauer Sándor január 23-án halt bele sérüléseibe. A kommunista rendőrség még a kórházi ágyán előzetes letartóztatásba helyezte, a titkosszolgálat pedig mindent elkövetett, hogy ne alakulhassanak ki olyan nagyszabású megmozdulások, mint a cseh Jan Palach esetében.
Sírját még évekig figyelték, ismerőseit vegzálták, a sajtóban öngyilkosságnak állították be tettét.

(Kép: Bauer Sándor mellszobra a fővárosi Mátyás-téren)

Egy japán író a napokban miután átvette az ország legrangosabb irodalmi díját, bevallotta, hogy a mesterséges intelligenciát is használta az íráshoz. Én pedig bevallom, hogy a következő sorokat jónéhány hete megfogalmaztam, ez a hír csak apropó lett a közzétételére.

Az embert úgy gondolom, többek között az különbözteti meg az állattól, hogy képes a „semmiből” létrehozni valamit. Képes alkotni. Festményeket, szobrokat, ételeket, eszközöket, épületeket, kultúrát, civilizációt. Most pedig alkotott valamit, ami képes alkotni helyette. Ez a mesterséges intelligencia, ami ugyan gyerekcipőben jár, mégis rohamosan, tulajdonképpen napról napra fejlődik, és közben egyszerre tűnik bámulatosnak és ijesztőnek.

Sok ismerősöm, barátom akad, akik képesek az alkotásra, más-más területeken. Nem vagyunk egyformák, máshoz van érzékünk. Nagyon jó fényképeket készít az egyik, a másik ecsettel és ceruzával képes nagyszerű grafikákat létrehozni. Ezekben tehetségesek, munkát és energiát fordítanak erre. Én főleg a szavakat használom a kifejezésre, az alkotásra. Rengetegszer írtam már le a saját gondolataimat a magam stílusában.

Órákat, napokat, heteket töltöttünk az alkotással, amíg az általunk fejben elképzelt művek látható, olvasható valósággá nem lettek. Tény, ezeket a műveket különböző eszközöket használva hozzuk létre, ezek pedig a technika fejlődésével egyre jobbak és jobbak lesznek. Korszerűek, ha úgy tetszik. A toll mellett megjelent a nyomtatás, aztán az írógép, ma pedig már laptopon, telefonon készülnek az írások is. Szeretek egyébként tollal papírra írni, noha én magam is sokkal inkább használok modern eszközöket. Ugyanígy modern eszközökkel készülnek a fényképek (alig telt el 150 év a fotózás kezdete óta), zeneművek, vagy akár nagyszerű rajzok is.

Applikációk, számítógépes programok segítenek bennünket abban, hogy az elkészíteni kívánt mű még szebb, még pontosabb, még inkább kifejezőbb legyen. A korszerűséggel, a modern eszközökkel tehát azt gondolom, hogy semmi baj nincsen. Legalábbis mindaddig, ameddig ezek pusztán eszközök a kezünkbe ahhoz, hogy a külvilág felé láthatóvá tegyük azt, ami megfogalmazódik bennünk és tehetségünk alapján képesek vagyunk megalkotni. Ezt a kétségkívül szubjektívnek tűnő határt lépi át szerintem a mesterséges intelligencia használata.

A Csermely hónapokon át készült. Sőt, bizonyos szempontból hosszú évek folyamatos tanulásának, elvégzett munkájának, beletett energiájának az eredménye. Ma pedig, ha nagyon szeretném, a mesterséges intelligenciával néhány óra alatt megírható lenne, minimális utómunkát igényelve. Akár futószalagon gyárthatnám a könyveket. A mesterséges intelligencia használata tehát úgy érzem és gondolom, átlépi azt a képzeletbeli vonalat, ami elválasztja a korszerű és modern eszközök használatát a moderntől, mint mentalitástól. Attól a hanyatló emberiségre jellemző hozzáállástól, amely szerint már nem kell tehetségesnek lenni, nem kell semmibe munkát, akár felfelé törekvést tenni. Na és persze nem kell más-más területen kimagaslónak lenni, amikor lehetünk mindenben egyszerre jók. Látszólag persze.

Hiszen elég pusztán néhány kulcsszót megadni, a többit – vagyis a munkát, a tanulást, az áldozathozatalt – pedig elvégzi helyettünk a számítógép és az algoritmus. Ez a látszat pedig azt hiteti el velünk, hogy olyat is létre tudunk hozni, amire egyébként valójában még mindig nem vagyunk képesek. Semmilyen szinten.
A mesterséges intelligenciával készült „alkotás” kiiktatja a tehetséget, kiiktatja a gondolatiságot és a sajátos stílust, véglegesen egy szánalmas tömegtermékké silányítva azt, amit művészetnek lehet nevezni.

Az alkotás az utánozhatatlan egyén felfelé irányuló törekvésének manifesztációja kell, hogy legyen, a mesterséges intelligencia azonban egyetlen masszává gyúrva lefelé taszít a sötét mélybe. Nem tudok és nem is akarok mást tenni, mint egész egyszerűen elutasítom a használat. A korszerű eszközökkel nincs bajom, így nem fogom magamat begyepesedett régimódinak vagy „boomernek” érezni. Az alkotásra, a „semmiből” teremtésre képesnek, vagyis embernek viszont annál inkább.

Hazafiak a Bunkerben – érkezik a népszerű vitaműsor új évada

Elindult a Bunker, a szellemi óvóhely második évada. Az első adás felvétele megtörtént, így hamarosan megnézhetjük a nagy sikerű beszélgetős műsor legújabb epizódját. Tyirityán Zsolt, Incze Béla, Lipták Tamás, Horváth Tamás és Lantos János ezúttal is érdekes és provokatív közéleti-politikai témákról beszélgetnek, nemcsak a hazafiak, de a libsik örömére is, hiszen a legutóbb például a 444 nevű balliberális portál hiányolta az újabb epizódot. Nos, van akinek ez jó hír, van, akinek kevésbé, de az új rész rövidesen megtekinthető a Magyar Jelen YouTube-csatornáján.

Hétfő reggeli NZ gondolat

Teljesen másról szólt volna a mostani Hétfő reggeli NZ gondolat, de a sors elénk sodort egy felvételt, és van az úgy, hogy az egyszeri szerkesztő sem tud uralkodni az érzelmein, és borítja a terveket.

Aprócska kis szerkesztőségünk tagjairól nem lehetne állítani, hogy nem láttunk már mindenféle dolgot, akár a való életben, akár az online térben, de olyan felháborítóan undorító cselekményt, mint a antifák tegnapi, drezdai "akciója" tényleg csak keveset. Első ránézésre nem egy nagy történet, kicsit ittak, drogozgattak, aztán mécseseket dobtak szemeteszsákba, megemlékező szövegeket tépkedtek le.
Az csak aprócska nüansz, hogy éppen azért protestált korábban ezer fős hazafias tömeg, akik a mécseseket is elhelyezték a helyszínen, hogy az 1945-ös drezdai bombázás emlékműve, amelyet a városvezetés sunyi módon eltávolíttatott, kerüljön vissza, így hát az antifák, akik elvileg a hatalom ellen lázadnak, éppen a hatalom sunyi akcióját vették védelembe.

Ennél azonban sokkal lényegesebb, hogy milyen ember képes ártatlanul elpusztult emberek tízezreinek az emléke ellen harcolni?! Ember... nehezen nevezhető annak az ilyen hulladék.
Mi zavarja az ilyen senkiházit?
Már az is érthetetlen, amit a budapesti kitörés áldozataival kapcsolatban művelnek, hiszen egy emberfeletti tett hőseire való megemlékezés ellen sivalkodnak, no, de itt katonákról van szó, sokszor olyan alakulatokból, amelyek a fősodor is kritizál (persze nekik sincs igazuk!). Tehát nálunk harcról, katonai műveletekről van szó, de Drezdában konkrétan arról, hogy az angolszász bombázók szisztematikusan égettek el tízezreket (talán százezreket is), amikor tudományos módszerrel kidolgozott tűzvihart hoztak létre a különböző bombatípusok kombinálásával. Ez konkrétan, és a szó legszorosabb értelmében megtervezett tömeggyilkosság volt, méghozzá civilek ellen!

Ki az az emberalatti patkány, aki képes az ellen tüntetni, sőt, hogy még lejjebb menjünk: emlékművet megrongálni, amelyet a szisztematikus gyilkosság áldozatainak állítottak?!

Dehumanizálás féregnek nevezni az ilyet? Nem, ő maga írja ki magát az emberek sorából!

Nagyon sok egyéb más dolog mellett, az a különbség köztünk, és köztük, hogy mi soha nem alacsonyodnánk le oda, hogy koszorúkat rugdossunk szét, vagy mécsesek ellen induljunk harcba. Ez egyszerűen méltatlan!

Tudjuk, hogy antifák is olvasgatják ezt a csatornát, nekik csak azt tudjuk tanácsolni, hogy nézzenek bele a tükörbe, és gondolkodjanak el azon: ilyen emberekkel akartok közösséget vállalni? Ezekkel azonosítjátok magatokat? Hagyd abba idejében ezt a hülyeséget, különben soha nem tudod lemosni magadról ezt a szégyenfoltot!

#HétfőReggeliNZgondolat

Támogasd a fogvatartott nacionalistákat!

Levelet az alábbi címre lehet küldeni:👇🏻

ROBERT PAUL RUNDO 77104-112
MDC LOS ANGELES
METROPOLITAN DETENTION CENTER
METROPOLITIAN DETENTION CTR
P.O. BOX 531500
LOS ANGELES, CA  90053

Információk email vagy pénz küldéséhez ITT.

Kövesd az @activeclubuncensored csatornát, ha megbízható forrásból származó hivatalos információt szeretnél.

🩸 Vérükből új hajtás sarjad!

➡️ A Festung Budapest Rendezvénysorozat eseményei egy helyen.

ℹ️ További részletek hamarosan!

#LégióHungária #LH #HHS #FestungBudapest #Ostromkalauz #BecsületNapja #HősökÚtja #Hőskultusz

📢Ismét itt a Bunker❗

Több hónapos szünet után, amelyet már a 444.hu is kifogásolt, visszatér a sokak által kedvelt beszélgetős műsor!

📍Munkásszállóvá alakították a Nagy-Magyarország Parkot, de az egész országban rengeteg ázsiai vendégmunkás jelent meg.
📍Beszélgettünk a németországi gazdatüntetésekről.
📍Közeledik a Becsület Napja, a nyugati antifa pedig ismét szervezkedni kezdett. Ez is téma volt.

🗣️Tyirityán Zsolt, Incze Béla, Lantos János és jómagam beszélgettünk a fenti témákról Horváth Tamás műsorvezetése mellett.

🖥️Az adás IDE KATTINTVA  érhető el, nézhető meg!

„A Mahart Passnave vezére, Bényi Szabolcs, mit sem sejt a nemzeti érzésekről”
– írja Kubatov Gábor közösségi oldalán, miután a teljesen állami tulajdonú cég felbontotta szponzori szerződését a Ferencváros női kézilabda csapatával.

Ezzel azt sugallja a pártigazgató-klubelnök, hogy csak a Fradi finanszírozásával lehetne a nemzeti érzésről bárkinek bármilyen sejtelme. Nem új a retorika, Kubatov és mások is régóta alkalmazzák ezt. Aki nincs velük, vagyis a Fradival, az ellenük van, és a nemzet ellen. Ez pedig tévedés.

Ugyanis a nemzet és a nemzeti érzés nem egyenlő a Ferencvárossal és a Fradizmussal, ennek kimondása pedig semmilyen szinten nem jelent Fradi ellenességet. Nagyon jól átérezhető ez az érzés ugyanis az Újpest, a Videoton, a Győr, a Pécs, a Haladás, a Békéscsaba, a ZTE, a Diósgyőr, a Debrecen és más magyar csapatok szurkolójaként, támogatójaként is.

Én pedig nagyon jól átérzem annak a Kispestnek a fanatikusaként, amelyet éppen a NER, vagyis a Fidesz emberei taszítottak történelme legnagyobb mélységébe. Nem csak a másodosztályba, de a működőképességének a határára is.

A nemzeti érzés felülemelkedik a klubszimpátián és a rivalizáláson, párttagságon, vagy akár a sport szeretetén is. Nem kell hozzá, hogy valaki  kispesti, fradista, újpesti vagy más csapat szurkolója, támogatója vagy szponzora legyen. Elég „csak” a hazáját szerető, azért tenni kész magyarnak lenni. Ezt tapasztalhattuk meg az éppen egy éve A pálya jobboldala által kirobbantott Nagy-Magyarország ügyben is, amelyet sokan támogattak klubszimpátiától függetlenül.