Forwarded from Good Vibesđ„°
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
Good Vibesđ„°
Czeizel: a magyar celebek kétharmada klónozott - shitbreaker
https://shitbreaker.blog.hu/2009/02/19/czeizel_imre_a_magyar_celebek_ketharmada_klonozott
https://shitbreaker.blog.hu/2009/02/19/czeizel_imre_a_magyar_celebek_ketharmada_klonozott
shitbreaker
Czeizel: a magyar celebek kétharmada klónozott
A magyar celebnĆk kĂ©tharmada ugyanannak az embernek a klĂłnja - derĂŒl ki dr. Czeizel Endre orvosgenetikus mĂĄrciusban piacra kerĂŒlĆ könyvĂ©bĆl. A szakember olyan titkokrĂłl rĂĄntja le a leplet, mint pĂ©ldĂĄul hogy miĂ©rt nem lĂĄtjuk egyĂŒtt soha Kelemen AnnĂĄt Ă©s KustĂĄncziâŠ
đ6
ĂLETĂSZTĂN
"Amit az Igazsåg kimondåsa meg tud ölni, azt hagyd meghalni..." /Immanuel Kant/
Az utolsĂł vilĂĄghĂĄborĂș zajlik. A tĂ©t: mindent, vagy semmit. (Tudunk-e szabadon, EMBERKĂNT ĂLNI, vagy lĂ©lek nĂ©lkĂŒli transz-humĂĄn zombikkĂĄ teszik a tĂșlĂ©lĆket?)
âA vilĂĄghĂłdĂtĂłk hatalmĂĄt csak az igazsĂĄg kimondĂĄsĂĄval lehet megtörnĂŒnk!â /MarschalkĂł Lajos/
Nem fog segĂteni rajtunk a homĂĄlyos ezotĂ©ria, a âpozitĂvan rezgĂ©sâ, meg a mindenek feletti ânĆi minĆsĂ©gâ tĂșlreprezentĂĄlĂĄsa.
Bizony mondom, hogy a tĂĄltos mellĂ© ugyanolyan mĂ©rtĂ©kben kell a harcos minĆsĂ©g. MĂĄshogy nem fog menni. A vilĂĄghĂłdĂtĂłk megĂĄllĂtĂĄsĂĄt Magor Ă©s Hunor egyĂŒttes ereje tudja megvalĂłsĂtani.
âA fĂ©rfi spiritualitĂĄs elĆnyben rĂ©szesĂti az akciĂłt a teĂłriĂĄval szemben, a közössĂ©g szolgĂĄlatĂĄt a vallĂĄsi Ă©s teolĂłgiai vitĂĄkkal szemben, az igazsĂĄg kimondĂĄsĂĄt a tĂĄrsadalmi illemmel szemben. A harmĂłniĂĄnĂĄl többre becsĂŒli az igazsĂĄgossĂĄgot. E kiegĂ©szĂtĆ fĂ©rfi erĂ©nyek nĂ©lkĂŒl tĂșlsĂĄgosan "nĆies" a spiritualitĂĄs (rossz Ă©rtelemben!), ugyanis tĂșl sok bensĆsĂ©gessĂ©g Ă©s a viszonyok irĂĄnti tĂșl nagy Ă©rdeklĆdĂ©s jellemzi; a spiritualitĂĄs ilyenkor tisztĂĄzatlan Ă©rzelmeknek Ă©s az önmagunkkal valĂł ĂĄllandĂł foglalkozĂĄsnak a mocsara.â
Az IgazsĂĄg kimondĂĄsa rendkĂvĂŒli mĂłdon sĂ©rti Ă©s dĂŒhĂti a vilĂĄghĂłdĂtĂłkat.
Az elsĆ dolog, amit ki kell mondanunk Ă©s nem szabad meghĂĄtrĂĄlni benne az az, hogy a âNEM SZERETEKâ valamit (valakiket), az NEM AZT JELENTI, hogy akkor GYưLĂLĂM. Az IgazsĂĄg kimondĂĄsĂĄnak SEMMI KĂZE a gyƱlölethez. Ezt csak azok terjesztik, akik a hazugsĂĄgaik leleplezĂ©se miatti dĂŒhĂŒkben Ă©s fĂ©lelmĂŒkben be szeretnĂ©k mocskolni az IgazsĂĄg kimondĂłit. Nekik gyƱlöletes az IgazsĂĄg.
A ânem szeretemâ, az nem jelent âgyƱlöletetâ, tehĂĄt nem lehet âgyƱlölet-beszĂ©dnekâ hazudni.
Nem szeretem a spenótot, de ez nem jelenti azt, hogy gyƱlölöm a spenótot.
Nem szeretem a patkånyokat, de ez nem jelenti azt, hogy gyƱlölöm a patkånyokat.
A szeretet Ă©s gyƱlölet amĂșgy is egy Ă©rzelem, amit a valĂłsĂĄgban nyert Ă©lettapasztalatok is kivĂĄlthatnak, de lehetnĂ©nk Ă©pp közömbösek is.
NEM SZERETEM, AMIT A HAZĂMMAL, NEMZETEMMEL, VELĂNK TESZTEK âvilĂĄghĂłdĂtĂłkâ!
Nem gyƱlölöm a farkast (sĆt, mĂ©g szerethetem is), de ha az Ă©letemre tör, a javaimat veszĂ©lyezteti, akkor megvĂ©dem magam.
Egyetlen Ă©lĆlĂ©ny sem adja ĂĄt önkĂ©nt az Ă©letterĂ©t mĂĄsoknak.
A sĂłlyom vajon hagyja elpusztulni a sajĂĄt fiĂłkĂĄit, elhagyja a fĂ©szkĂ©t, csak, hogy a kakukkok, meg a szarkĂĄk vĂgan Ă©lhessenek?
A âdemokrĂĄciaâ csomagolĂĄsba rejtett âpozitĂv diszkriminĂĄciĂłvalâ mĂĄsokat rĂ©szesĂtĂŒnk ĂłriĂĄsi elĆnyben a sajĂĄt kĂĄrunkra. Az âĂ©lĆsködĂ©sâ csĂșcstermĂ©ke a pozitĂv diszkriminĂĄciĂł. A sajĂĄt hazĂĄnk javait, gyermekeink jövĆjĂ©t, önkĂ©nt adjuk oda a mestersĂ©gesen rĂĄnk telepĂtett Ășj âhonfoglalĂłknakâ, csak azĂ©rt, hogy ne tƱnjĂŒnk âidegengyƱlölĆknekâ. Ăgy vĂĄlunk lassan szolgĂĄkkĂĄ, âkutyĂĄkkĂĄâ, parasztokkĂĄâ, âgojokkĂĄâ (Ăgy neveznek minket, magyarokat hĂĄlĂĄbĂłlâŠ) a sajĂĄt HazĂĄnkban. Egyre nagyobb Ă©letteret veszĂtĂŒnk, egyre több kell nekik a mienkbĆl, Ă©s egyre szemtelenebbek.
âĂme, Ă©n, nevesembiztos Ćsök tudĂĄsĂĄnak Ćre, szĂłlok BOLDOGASSZONY nevĂ©benâ:
âA dicsĆ mĂșltĂș Ćsök, a mindhalĂĄlig HĆsök, akik ZĂĄszlĂłt, EskĂŒt, HazĂĄt soha nem cserĂ©ltek, de mindhalĂĄlig az Ćsi HonĂ©rt Ă©ltek.â
âMerjĂ©l hazĂĄdban magyar lenni, napkelettĆl napnyugtĂĄig, Ă©s ha azt lĂĄtod, hogy gyalĂĄzzĂĄk csalĂĄdod, hazĂĄdat, dobbants oda, hogy NEM TưRĂM!!!!!
Nincs annyi pĂ©nz, nincs annyi kincs, ami felĂ©rne azzal, amit Ćseink nĂ©kĂŒnk igaz szĂłval meghagytak.
HƱsĂ©g, BĂĄtorsĂĄg, BecsĂŒlet, ez a magyar lelke Ă©s vezĂ©rlĆ szelleme!!! " /Karaul tĂĄltos/
Istenadta jogunk, hogy MAGYARKĂNT, SZABADON Ă©s BOLDOGAN Ă©ljĂŒnk a SAJĂT HAZĂNKBAN.
AlapvetĆ Ă¶sztön, hogy a âsajĂĄt fajtĂĄmatâ szeretem:
âEmber vagyok, vĂ©rem van, s hĂșsomâŠ
Nem gyƱlölöm a felebaråtom,
Meg is segĂtem, meg is ĂĄldom,
De szeretni bĂĄrhogy akarom
Nem tudom, ha nem az Ă©n fajom!â
âA cselekedeteinket irĂĄnyĂtĂł kĂ©sztetĂ©sek beĂrĂłdtak legbelsĆbb struktĂșrĂĄinkba - mint emlĆsnek, vadĂĄsznak, tĂĄrsas lĂ©nynek: az Ă©rtelem megvilĂĄgĂtja ezeket a kapcsolatokat, de azoknak nem az Ă©rtelem a forrĂĄsuk. ElsĆdlegesen nem eszes lĂ©nyek vagyunk. AzzĂĄ talĂĄn csak vĂĄlhatunk, többĂ©-kevĂ©sbĂ©, mĂĄsodlagosan.
"Amit az Igazsåg kimondåsa meg tud ölni, azt hagyd meghalni..." /Immanuel Kant/
Az utolsĂł vilĂĄghĂĄborĂș zajlik. A tĂ©t: mindent, vagy semmit. (Tudunk-e szabadon, EMBERKĂNT ĂLNI, vagy lĂ©lek nĂ©lkĂŒli transz-humĂĄn zombikkĂĄ teszik a tĂșlĂ©lĆket?)
âA vilĂĄghĂłdĂtĂłk hatalmĂĄt csak az igazsĂĄg kimondĂĄsĂĄval lehet megtörnĂŒnk!â /MarschalkĂł Lajos/
Nem fog segĂteni rajtunk a homĂĄlyos ezotĂ©ria, a âpozitĂvan rezgĂ©sâ, meg a mindenek feletti ânĆi minĆsĂ©gâ tĂșlreprezentĂĄlĂĄsa.
Bizony mondom, hogy a tĂĄltos mellĂ© ugyanolyan mĂ©rtĂ©kben kell a harcos minĆsĂ©g. MĂĄshogy nem fog menni. A vilĂĄghĂłdĂtĂłk megĂĄllĂtĂĄsĂĄt Magor Ă©s Hunor egyĂŒttes ereje tudja megvalĂłsĂtani.
âA fĂ©rfi spiritualitĂĄs elĆnyben rĂ©szesĂti az akciĂłt a teĂłriĂĄval szemben, a közössĂ©g szolgĂĄlatĂĄt a vallĂĄsi Ă©s teolĂłgiai vitĂĄkkal szemben, az igazsĂĄg kimondĂĄsĂĄt a tĂĄrsadalmi illemmel szemben. A harmĂłniĂĄnĂĄl többre becsĂŒli az igazsĂĄgossĂĄgot. E kiegĂ©szĂtĆ fĂ©rfi erĂ©nyek nĂ©lkĂŒl tĂșlsĂĄgosan "nĆies" a spiritualitĂĄs (rossz Ă©rtelemben!), ugyanis tĂșl sok bensĆsĂ©gessĂ©g Ă©s a viszonyok irĂĄnti tĂșl nagy Ă©rdeklĆdĂ©s jellemzi; a spiritualitĂĄs ilyenkor tisztĂĄzatlan Ă©rzelmeknek Ă©s az önmagunkkal valĂł ĂĄllandĂł foglalkozĂĄsnak a mocsara.â
Az IgazsĂĄg kimondĂĄsa rendkĂvĂŒli mĂłdon sĂ©rti Ă©s dĂŒhĂti a vilĂĄghĂłdĂtĂłkat.
Az elsĆ dolog, amit ki kell mondanunk Ă©s nem szabad meghĂĄtrĂĄlni benne az az, hogy a âNEM SZERETEKâ valamit (valakiket), az NEM AZT JELENTI, hogy akkor GYưLĂLĂM. Az IgazsĂĄg kimondĂĄsĂĄnak SEMMI KĂZE a gyƱlölethez. Ezt csak azok terjesztik, akik a hazugsĂĄgaik leleplezĂ©se miatti dĂŒhĂŒkben Ă©s fĂ©lelmĂŒkben be szeretnĂ©k mocskolni az IgazsĂĄg kimondĂłit. Nekik gyƱlöletes az IgazsĂĄg.
A ânem szeretemâ, az nem jelent âgyƱlöletetâ, tehĂĄt nem lehet âgyƱlölet-beszĂ©dnekâ hazudni.
Nem szeretem a spenótot, de ez nem jelenti azt, hogy gyƱlölöm a spenótot.
Nem szeretem a patkånyokat, de ez nem jelenti azt, hogy gyƱlölöm a patkånyokat.
A szeretet Ă©s gyƱlölet amĂșgy is egy Ă©rzelem, amit a valĂłsĂĄgban nyert Ă©lettapasztalatok is kivĂĄlthatnak, de lehetnĂ©nk Ă©pp közömbösek is.
NEM SZERETEM, AMIT A HAZĂMMAL, NEMZETEMMEL, VELĂNK TESZTEK âvilĂĄghĂłdĂtĂłkâ!
Nem gyƱlölöm a farkast (sĆt, mĂ©g szerethetem is), de ha az Ă©letemre tör, a javaimat veszĂ©lyezteti, akkor megvĂ©dem magam.
Egyetlen Ă©lĆlĂ©ny sem adja ĂĄt önkĂ©nt az Ă©letterĂ©t mĂĄsoknak.
A sĂłlyom vajon hagyja elpusztulni a sajĂĄt fiĂłkĂĄit, elhagyja a fĂ©szkĂ©t, csak, hogy a kakukkok, meg a szarkĂĄk vĂgan Ă©lhessenek?
A âdemokrĂĄciaâ csomagolĂĄsba rejtett âpozitĂv diszkriminĂĄciĂłvalâ mĂĄsokat rĂ©szesĂtĂŒnk ĂłriĂĄsi elĆnyben a sajĂĄt kĂĄrunkra. Az âĂ©lĆsködĂ©sâ csĂșcstermĂ©ke a pozitĂv diszkriminĂĄciĂł. A sajĂĄt hazĂĄnk javait, gyermekeink jövĆjĂ©t, önkĂ©nt adjuk oda a mestersĂ©gesen rĂĄnk telepĂtett Ășj âhonfoglalĂłknakâ, csak azĂ©rt, hogy ne tƱnjĂŒnk âidegengyƱlölĆknekâ. Ăgy vĂĄlunk lassan szolgĂĄkkĂĄ, âkutyĂĄkkĂĄâ, parasztokkĂĄâ, âgojokkĂĄâ (Ăgy neveznek minket, magyarokat hĂĄlĂĄbĂłlâŠ) a sajĂĄt HazĂĄnkban. Egyre nagyobb Ă©letteret veszĂtĂŒnk, egyre több kell nekik a mienkbĆl, Ă©s egyre szemtelenebbek.
âĂme, Ă©n, nevesembiztos Ćsök tudĂĄsĂĄnak Ćre, szĂłlok BOLDOGASSZONY nevĂ©benâ:
âA dicsĆ mĂșltĂș Ćsök, a mindhalĂĄlig HĆsök, akik ZĂĄszlĂłt, EskĂŒt, HazĂĄt soha nem cserĂ©ltek, de mindhalĂĄlig az Ćsi HonĂ©rt Ă©ltek.â
âMerjĂ©l hazĂĄdban magyar lenni, napkelettĆl napnyugtĂĄig, Ă©s ha azt lĂĄtod, hogy gyalĂĄzzĂĄk csalĂĄdod, hazĂĄdat, dobbants oda, hogy NEM TưRĂM!!!!!
Nincs annyi pĂ©nz, nincs annyi kincs, ami felĂ©rne azzal, amit Ćseink nĂ©kĂŒnk igaz szĂłval meghagytak.
HƱsĂ©g, BĂĄtorsĂĄg, BecsĂŒlet, ez a magyar lelke Ă©s vezĂ©rlĆ szelleme!!! " /Karaul tĂĄltos/
Istenadta jogunk, hogy MAGYARKĂNT, SZABADON Ă©s BOLDOGAN Ă©ljĂŒnk a SAJĂT HAZĂNKBAN.
AlapvetĆ Ă¶sztön, hogy a âsajĂĄt fajtĂĄmatâ szeretem:
âEmber vagyok, vĂ©rem van, s hĂșsomâŠ
Nem gyƱlölöm a felebaråtom,
Meg is segĂtem, meg is ĂĄldom,
De szeretni bĂĄrhogy akarom
Nem tudom, ha nem az Ă©n fajom!â
âA cselekedeteinket irĂĄnyĂtĂł kĂ©sztetĂ©sek beĂrĂłdtak legbelsĆbb struktĂșrĂĄinkba - mint emlĆsnek, vadĂĄsznak, tĂĄrsas lĂ©nynek: az Ă©rtelem megvilĂĄgĂtja ezeket a kapcsolatokat, de azoknak nem az Ă©rtelem a forrĂĄsuk. ElsĆdlegesen nem eszes lĂ©nyek vagyunk. AzzĂĄ talĂĄn csak vĂĄlhatunk, többĂ©-kevĂ©sbĂ©, mĂĄsodlagosan.
đ10đ€Ą1
ElsĆ fokon az Ă©letösztön hajt bennĂŒnket, az Ă©hsĂ©g, a szeretni vĂĄgyĂĄs, az az ösztön, hogy megtalĂĄljuk helyĂŒnket egy emberi közössĂ©gben... a mĂĄsodik szint mĂ©g csak nem is lĂ©tezik az elsĆ nĂ©lkĂŒl. Az Ă©sz dönt az ösztönök között, de Ășgy, hogy magukat az ösztönöket hasznĂĄlja a döntĂ©shozatal elsĆdleges kritĂ©riumakĂ©nt.â
âAz ösztön a pszichoanalĂzis kulcsfogalma. Az ösztön a tudatalatti kĂ©sztetĆ ereje, amely egy Ă©lĆlĂ©nyt valamilyen cselekvĂ©sre kĂ©sztet. Sigmund Freud az ösztönöket a mitolĂłgia titĂĄnjaihoz hasonlĂtja, akiket az alvilĂĄgba szĂĄmƱztek. A lĂ©lekben az alvilĂĄgnak metaforikusan a tudattalan / tudatalatti feleltethetĆ meg.
Az ösztön feszĂŒltsĂ©get kelt a lelki szerkezetben Ă©s kĂnĂ©rzettel jĂĄr a lĂ©lek szĂĄmĂĄra, ami arra törekszik, hogy önmagĂĄt nyugalmi ĂĄllapotba hozza. Az ösztönt tehĂĄt ki kell elĂ©gĂteni, hogy energiĂĄja levezetĆdjĂ©k. Ez azonban nem megy egyszerƱen, mivel a legtöbb ösztönkĂ©sztetĂ©s elfogadhatatlan a tudat szĂĄmĂĄra, ezĂ©rt elfojtja, a tudattalanba szĂĄmƱzi azokat. EttĆl azonban az ösztönök nem szƱnnek meg lĂ©tezni, tudattalan kĂnt okoznak a lelki szerkezetben, Ă©s arra törekszenek, hogy kifejezĆdjenek, hogy Ă©szrevetessĂ©k magukat a tudattal.â
Sokszor âösztönösenâ Ă©rezzĂŒk, hogy mit kellene tennĂŒnk, de az elme kĂ©pes ezt elfojtani.
Tudjuk, hogy a vilĂĄghĂłdĂtĂłk hogyan is veszik el fokozatosan Ă©s alattomosan az Ă©letterĂŒnket, mĂ©gsem teszĂŒnk ellene semmit, mert fĂ©lĂŒnk, hogy antiszemitĂĄnak, rasszistĂĄnak, nacionalistĂĄnak, homofĂłbnak, vĂrustagadĂłnak, összeeskĂŒvĂ©s-hĂvĆnek, magyarkodĂłnak, pogĂĄnynak minĆsĂtenek bennĂŒnket. FĂ©lelmĂŒnk Ă©vezredes, zsigeri tapasztalatbĂłl ered, ami bevĂ©sĆdött, hiszen a bĆrĂŒnkön tapasztaltuk a feketefejƱek ideolĂłgiĂĄkon Ă©s eszmĂ©ken ĂĄtsĂŒtĆ gyilkos gyƱlöletĂ©t azok irĂĄnt, akik nem kĂ©rtek az Ć vilĂĄgukbĂłl Ă©s belĆlĂŒk sem.
A vilĂĄghĂłdĂtĂłk Ă©vezredek Ăłta a szeretetĂŒnket Ă©s a fĂ©lelmĂŒnket hasznĂĄljĂĄk ki arra, hogy elvegyĂ©k az Ă©letterĂŒnket (HazĂĄnkat, kultĂșrĂĄnkat, gyökereinket, Ăgi SzĂŒleinket). Ha nem adjuk, Ă©s kimondjuk az Igazat rĂłluk, akkor mĂ©g Ćk vĂĄdolnak minket gyƱlölködĂ©ssel.
Pedig Ă©ppen nekĂŒnk, magyaroknak kellene a leginkĂĄbb tudnunk, hogy Ćseink tĂĄltosainak erkölcsi tanĂtĂĄsĂĄnak egyik sarkalatos pontja, sĆt legfĆbb alapja ez volt:
âAki lelkiismerete szavĂĄra hallgat, azt soha el nem nĂ©mĂtja, az soha az igaz ĂștrĂłl le nem tĂ©r. Az ember tĂ©vedhet, lehet önzĆ, pĂĄrtos, rĂ©szrehajlĂł; az Ărott malaszt, a szabĂĄlyok lehetnek tĂ©vesek Ă©s a vĂĄltozĂł viszonyok, körĂŒlmĂ©nyek folytĂĄn elavulhatnak. Ami nĂ©hĂĄny szĂĄzaddal, avagy ezredĂ©vvel ezelĆtt helyes Ă©s szĂŒksĂ©ges volt, az ma lehet helytelen Ă©s kĂĄros. Egyetlen tanĂtĂĄs, egyetlen törvĂ©ny van, amely örökkĂ© igaz marad, amely az adott körĂŒlmĂ©nyekhez alkalmazkodik: az Ă©lĆ lelkiismeret, amely sohasem avul el, mint az ĂrĂĄs Ă©s sohasem tĂ©ved, sohasem pĂĄrtos, mint az ember. A lelkiismeret, isteni szĂłzat, Ă©s aki erre hallgat, bƱnös sohasem lesz.â /Magyar AdorjĂĄn/
âMindenkinek van valami feladata. Nekem az a feladat adatott, hogy tanĂtsam az embereknek az igazsĂĄgot. A TanĂtĂł mindazokat tanĂtja, akik kĂvĂĄncsiak rĂĄ. Sosem erĆszakos. A TanĂtĂł tudja, hogy a tudĂĄst nem erĆszakolhatja rĂĄ senkire. TehĂĄt nem fĂ©lelmetes. Csak az fĂ©l, aki nem akarja, hogy tudj. Annak szemĂ©ben azonban nem szĂĄlka, hanem gerenda a TanĂtĂł.â
TalĂĄn nekik sem kellett volna Ă©vezredek Ăłta hazudozniuk, akkor nem gyƱlölnĂ©k ennyire az IgazsĂĄg kimondĂłit. (De hĂĄt tudjuk: "Ti az ördög atyĂĄtĂłl valĂłk vagytok, Ă©s a ti atyĂĄtok kĂvĂĄnsĂĄgait akarjĂĄtok teljesĂteni. Az emberölĆ volt kezdettĆl fogva, Ă©s nem ĂĄllott meg az igazsĂĄgban, mert nincsen Ć benne igazsĂĄg. Mikor hazugsĂĄgot szĂłl, a sajĂĄtjĂĄbĂłl szĂłl; mert hazug Ă©s hazugsĂĄg atyja.")
EzutĂĄn az ördög egy nagyon magas hegyre vitte JĂ©zust. Megmutatta neki a vilĂĄg összes kirĂĄlysĂĄgĂĄt Ă©s ragyogĂĄsĂĄt, Ă©s ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imĂĄdsz engem." JĂ©zus erre Ăgy szĂłlt: âMenj el tĆlem, SĂĄtĂĄn! Mert ezt mondja az ĂrĂĄs: âAz Urat, a te Istenedet imĂĄdd, Ă©s csak neki szolgĂĄlj!â Ekkor otthagyta Ćt az ördög, Ă©s angyalok jöttek, hogy szolgĂĄljanak neki.â
âAz ösztön a pszichoanalĂzis kulcsfogalma. Az ösztön a tudatalatti kĂ©sztetĆ ereje, amely egy Ă©lĆlĂ©nyt valamilyen cselekvĂ©sre kĂ©sztet. Sigmund Freud az ösztönöket a mitolĂłgia titĂĄnjaihoz hasonlĂtja, akiket az alvilĂĄgba szĂĄmƱztek. A lĂ©lekben az alvilĂĄgnak metaforikusan a tudattalan / tudatalatti feleltethetĆ meg.
Az ösztön feszĂŒltsĂ©get kelt a lelki szerkezetben Ă©s kĂnĂ©rzettel jĂĄr a lĂ©lek szĂĄmĂĄra, ami arra törekszik, hogy önmagĂĄt nyugalmi ĂĄllapotba hozza. Az ösztönt tehĂĄt ki kell elĂ©gĂteni, hogy energiĂĄja levezetĆdjĂ©k. Ez azonban nem megy egyszerƱen, mivel a legtöbb ösztönkĂ©sztetĂ©s elfogadhatatlan a tudat szĂĄmĂĄra, ezĂ©rt elfojtja, a tudattalanba szĂĄmƱzi azokat. EttĆl azonban az ösztönök nem szƱnnek meg lĂ©tezni, tudattalan kĂnt okoznak a lelki szerkezetben, Ă©s arra törekszenek, hogy kifejezĆdjenek, hogy Ă©szrevetessĂ©k magukat a tudattal.â
Sokszor âösztönösenâ Ă©rezzĂŒk, hogy mit kellene tennĂŒnk, de az elme kĂ©pes ezt elfojtani.
Tudjuk, hogy a vilĂĄghĂłdĂtĂłk hogyan is veszik el fokozatosan Ă©s alattomosan az Ă©letterĂŒnket, mĂ©gsem teszĂŒnk ellene semmit, mert fĂ©lĂŒnk, hogy antiszemitĂĄnak, rasszistĂĄnak, nacionalistĂĄnak, homofĂłbnak, vĂrustagadĂłnak, összeeskĂŒvĂ©s-hĂvĆnek, magyarkodĂłnak, pogĂĄnynak minĆsĂtenek bennĂŒnket. FĂ©lelmĂŒnk Ă©vezredes, zsigeri tapasztalatbĂłl ered, ami bevĂ©sĆdött, hiszen a bĆrĂŒnkön tapasztaltuk a feketefejƱek ideolĂłgiĂĄkon Ă©s eszmĂ©ken ĂĄtsĂŒtĆ gyilkos gyƱlöletĂ©t azok irĂĄnt, akik nem kĂ©rtek az Ć vilĂĄgukbĂłl Ă©s belĆlĂŒk sem.
A vilĂĄghĂłdĂtĂłk Ă©vezredek Ăłta a szeretetĂŒnket Ă©s a fĂ©lelmĂŒnket hasznĂĄljĂĄk ki arra, hogy elvegyĂ©k az Ă©letterĂŒnket (HazĂĄnkat, kultĂșrĂĄnkat, gyökereinket, Ăgi SzĂŒleinket). Ha nem adjuk, Ă©s kimondjuk az Igazat rĂłluk, akkor mĂ©g Ćk vĂĄdolnak minket gyƱlölködĂ©ssel.
Pedig Ă©ppen nekĂŒnk, magyaroknak kellene a leginkĂĄbb tudnunk, hogy Ćseink tĂĄltosainak erkölcsi tanĂtĂĄsĂĄnak egyik sarkalatos pontja, sĆt legfĆbb alapja ez volt:
âAki lelkiismerete szavĂĄra hallgat, azt soha el nem nĂ©mĂtja, az soha az igaz ĂștrĂłl le nem tĂ©r. Az ember tĂ©vedhet, lehet önzĆ, pĂĄrtos, rĂ©szrehajlĂł; az Ărott malaszt, a szabĂĄlyok lehetnek tĂ©vesek Ă©s a vĂĄltozĂł viszonyok, körĂŒlmĂ©nyek folytĂĄn elavulhatnak. Ami nĂ©hĂĄny szĂĄzaddal, avagy ezredĂ©vvel ezelĆtt helyes Ă©s szĂŒksĂ©ges volt, az ma lehet helytelen Ă©s kĂĄros. Egyetlen tanĂtĂĄs, egyetlen törvĂ©ny van, amely örökkĂ© igaz marad, amely az adott körĂŒlmĂ©nyekhez alkalmazkodik: az Ă©lĆ lelkiismeret, amely sohasem avul el, mint az ĂrĂĄs Ă©s sohasem tĂ©ved, sohasem pĂĄrtos, mint az ember. A lelkiismeret, isteni szĂłzat, Ă©s aki erre hallgat, bƱnös sohasem lesz.â /Magyar AdorjĂĄn/
âMindenkinek van valami feladata. Nekem az a feladat adatott, hogy tanĂtsam az embereknek az igazsĂĄgot. A TanĂtĂł mindazokat tanĂtja, akik kĂvĂĄncsiak rĂĄ. Sosem erĆszakos. A TanĂtĂł tudja, hogy a tudĂĄst nem erĆszakolhatja rĂĄ senkire. TehĂĄt nem fĂ©lelmetes. Csak az fĂ©l, aki nem akarja, hogy tudj. Annak szemĂ©ben azonban nem szĂĄlka, hanem gerenda a TanĂtĂł.â
TalĂĄn nekik sem kellett volna Ă©vezredek Ăłta hazudozniuk, akkor nem gyƱlölnĂ©k ennyire az IgazsĂĄg kimondĂłit. (De hĂĄt tudjuk: "Ti az ördög atyĂĄtĂłl valĂłk vagytok, Ă©s a ti atyĂĄtok kĂvĂĄnsĂĄgait akarjĂĄtok teljesĂteni. Az emberölĆ volt kezdettĆl fogva, Ă©s nem ĂĄllott meg az igazsĂĄgban, mert nincsen Ć benne igazsĂĄg. Mikor hazugsĂĄgot szĂłl, a sajĂĄtjĂĄbĂłl szĂłl; mert hazug Ă©s hazugsĂĄg atyja.")
EzutĂĄn az ördög egy nagyon magas hegyre vitte JĂ©zust. Megmutatta neki a vilĂĄg összes kirĂĄlysĂĄgĂĄt Ă©s ragyogĂĄsĂĄt, Ă©s ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imĂĄdsz engem." JĂ©zus erre Ăgy szĂłlt: âMenj el tĆlem, SĂĄtĂĄn! Mert ezt mondja az ĂrĂĄs: âAz Urat, a te Istenedet imĂĄdd, Ă©s csak neki szolgĂĄlj!â Ekkor otthagyta Ćt az ördög, Ă©s angyalok jöttek, hogy szolgĂĄljanak neki.â
đ5đ€Ą1
Aki a lelkiismerete hangjĂĄra hallgat, bĂĄtran mondhatja: âMert jön e vilĂĄg fejedelme Ă©s Ă©nbennem nincs semmije.â
âHa mindaz, amit elmondok, sĂ©rti egyesek vilĂĄgnĂ©zetĂ©t, meggyĆzĆdĂ©sĂ©t, vallĂĄsi rendszerĂ©t, azzal nem tudok mit kezdeni. A hiba nem biztos, hogy azoknak a kĂ©szĂŒlĂ©kĂ©ben van, akik az IgazsĂĄgot keresik. A hazugsĂĄgok pedig nem lesznek igazzĂĄ azĂĄltal, hogy Ă©vezredeken ĂĄt hangoztatjĂĄk, tƱzzel-vassal erĆltetik, Ă©s szent dogmĂĄkkĂĄ szilĂĄrdĂtjĂĄk. Nem kellene hazudni Ă©s akkor nem lenne ok a hazugsĂĄgok felszĂnre kerĂŒlĂ©se miatti fĂ©lelemre.â
"Amit az igazsĂĄg Ă©s ĆszintesĂ©g el tud pusztĂtani, azt el is kell!"
Ha MagyarkĂ©nt szeretnĂ©nk Ă©lni, akkor ki kell mondanunk az Igazat, Ă©s ki kell ĂĄllnunk az igazunkĂ©rt. SĆt, a nĆi-, Ă©s fĂ©rfi minĆsĂ©get egyĂŒtt alkalmazva harcolnunk is kell Ă©rte, ha nincs mĂĄs lehetĆsĂ©gĂŒnk.
A hazugsĂĄgok fala mĂĄr repedezik, Ă©s elkerĂŒlhetetlenĂŒl le fog omlani. A kĂ©rdĂ©s csak annyi, hogy maga alĂĄ temet-e bennĂŒnket, vagy emelt fĆvel ĂĄllva nĂ©zzĂŒk vĂ©gig a közeli összeomlĂĄsĂĄt?
âĂme, Ă©n, nevesembiztos Ćsök tudĂĄsĂĄnak Ćre, szĂłlok BOLDOGASSZONY nevĂ©benâ:
FĂ©lelem nĂ©lkĂŒl kell tennĂŒnk a dolgunkat.
âLĂ©gy kegyelemmel magad lelke irĂĄnt, kirĂĄly embere - mondta mĂ©ly, zengĆ hangon -, Magyar vĂ©r folyik ereidben, Magyar anya szĂŒlt a vilĂĄgra, s idegen urakat szolgĂĄlsz mĂ©gis, Nemzeted kĂĄrĂĄra! Ki vagy te, hogy kegyelmet adj nĂ©kem, az Ăregisten tĂĄtosĂĄnak?"
âMinden BelĆled, Te Mindenben.â
âBeszĂ©ltem, TestvĂ©reim â most a szĂvemben Ășjra csend Ă©s bĂ©ke honol!â
Ne legyen nyugtalan a szĂvetek!
Legyenek fényesek a nappalaitok és csendesek az éjszakåitok!
-a âfogadĂłsâ-
973-ban a mainzi Ă©rseksĂ©g ĂĄltal összehĂvott ,,Ă©rtekezleten" törtĂ©nt megĂĄllapodĂĄsok következmĂ©nyekĂ©nt GĂ©za elrendelte a ,,pogĂĄny"rovĂĄsok Ă©s az uruki -mani bibliĂĄk megsemmistĂ©sĂ©t. Elfogadta a magyar haderĆ nevetsĂ©ges mĂ©rtĂ©kre valĂł korlĂĄtozĂĄsĂĄt, a Csörsz vonalon tartott kikĂ©pzĂ©sek megszĂŒntetĂ©sĂ©t. KezdĂ©snek a nyugati gyepĂŒ feladĂĄsĂĄt, az Encs (Enns)vidĂ©k megnyitĂĄsĂĄt a hittĂ©rĂtĆk Ă©s lovagok elĆtt.stb. Ennek a döntĂ©snek a hatĂĄsĂĄra Harka lovasfejedelem enyhe fokĂș agyvĂ©rzĂ©st kapott, amibĆl 974-re az arbag rimalĂĄnyok kigyĂłgyĂtottĂĄk. Tavasszal vĂ©gigjĂĄrta az egĂ©sz Csörsz ĂĄrokrendszer kikĂ©pzĆhelyeit, megszemlĂ©lte a beszĂŒntetĂ©sre vĂĄrĂł egysĂ©geket, mindenĂŒtt elmondta vĂ©gsĆ parancsĂĄt. Csak a kezdĆmondat: -AMELYIK NEMZETSĂG MEGTAGADJA A MĂLTJĂT, REGEVILĂGĂT, MEGTAGADJA A LOVAS -ĂSTEN LĂTEZĂSĂT AZ ELBUKIK! A lĂĄtogatĂĄsok utĂĄn pihenĂ©s nĂ©lkĂŒl visszalovagolt HarkavĂĄrba. A kapuban mĂĄr haldokolt. OroszlĂĄnos tarsolyĂĄbĂłl faragott lovacskĂĄkat vett elĆ helyben lĂ©vĆ unokĂĄinak, mĂg a tĂĄvol lĂ©vĆk szĂĄmĂĄra rovĂĄssal megjelölt szobrocskĂĄk a tarsolyban maradtak... -TalĂĄn maradtak ma is Ă©lĆ , Ćsi hitet hordozĂł utĂłdok...
âHa mindaz, amit elmondok, sĂ©rti egyesek vilĂĄgnĂ©zetĂ©t, meggyĆzĆdĂ©sĂ©t, vallĂĄsi rendszerĂ©t, azzal nem tudok mit kezdeni. A hiba nem biztos, hogy azoknak a kĂ©szĂŒlĂ©kĂ©ben van, akik az IgazsĂĄgot keresik. A hazugsĂĄgok pedig nem lesznek igazzĂĄ azĂĄltal, hogy Ă©vezredeken ĂĄt hangoztatjĂĄk, tƱzzel-vassal erĆltetik, Ă©s szent dogmĂĄkkĂĄ szilĂĄrdĂtjĂĄk. Nem kellene hazudni Ă©s akkor nem lenne ok a hazugsĂĄgok felszĂnre kerĂŒlĂ©se miatti fĂ©lelemre.â
"Amit az igazsĂĄg Ă©s ĆszintesĂ©g el tud pusztĂtani, azt el is kell!"
Ha MagyarkĂ©nt szeretnĂ©nk Ă©lni, akkor ki kell mondanunk az Igazat, Ă©s ki kell ĂĄllnunk az igazunkĂ©rt. SĆt, a nĆi-, Ă©s fĂ©rfi minĆsĂ©get egyĂŒtt alkalmazva harcolnunk is kell Ă©rte, ha nincs mĂĄs lehetĆsĂ©gĂŒnk.
A hazugsĂĄgok fala mĂĄr repedezik, Ă©s elkerĂŒlhetetlenĂŒl le fog omlani. A kĂ©rdĂ©s csak annyi, hogy maga alĂĄ temet-e bennĂŒnket, vagy emelt fĆvel ĂĄllva nĂ©zzĂŒk vĂ©gig a közeli összeomlĂĄsĂĄt?
âĂme, Ă©n, nevesembiztos Ćsök tudĂĄsĂĄnak Ćre, szĂłlok BOLDOGASSZONY nevĂ©benâ:
FĂ©lelem nĂ©lkĂŒl kell tennĂŒnk a dolgunkat.
âLĂ©gy kegyelemmel magad lelke irĂĄnt, kirĂĄly embere - mondta mĂ©ly, zengĆ hangon -, Magyar vĂ©r folyik ereidben, Magyar anya szĂŒlt a vilĂĄgra, s idegen urakat szolgĂĄlsz mĂ©gis, Nemzeted kĂĄrĂĄra! Ki vagy te, hogy kegyelmet adj nĂ©kem, az Ăregisten tĂĄtosĂĄnak?"
âMinden BelĆled, Te Mindenben.â
âBeszĂ©ltem, TestvĂ©reim â most a szĂvemben Ășjra csend Ă©s bĂ©ke honol!â
Ne legyen nyugtalan a szĂvetek!
Legyenek fényesek a nappalaitok és csendesek az éjszakåitok!
-a âfogadĂłsâ-
973-ban a mainzi Ă©rseksĂ©g ĂĄltal összehĂvott ,,Ă©rtekezleten" törtĂ©nt megĂĄllapodĂĄsok következmĂ©nyekĂ©nt GĂ©za elrendelte a ,,pogĂĄny"rovĂĄsok Ă©s az uruki -mani bibliĂĄk megsemmistĂ©sĂ©t. Elfogadta a magyar haderĆ nevetsĂ©ges mĂ©rtĂ©kre valĂł korlĂĄtozĂĄsĂĄt, a Csörsz vonalon tartott kikĂ©pzĂ©sek megszĂŒntetĂ©sĂ©t. KezdĂ©snek a nyugati gyepĂŒ feladĂĄsĂĄt, az Encs (Enns)vidĂ©k megnyitĂĄsĂĄt a hittĂ©rĂtĆk Ă©s lovagok elĆtt.stb. Ennek a döntĂ©snek a hatĂĄsĂĄra Harka lovasfejedelem enyhe fokĂș agyvĂ©rzĂ©st kapott, amibĆl 974-re az arbag rimalĂĄnyok kigyĂłgyĂtottĂĄk. Tavasszal vĂ©gigjĂĄrta az egĂ©sz Csörsz ĂĄrokrendszer kikĂ©pzĆhelyeit, megszemlĂ©lte a beszĂŒntetĂ©sre vĂĄrĂł egysĂ©geket, mindenĂŒtt elmondta vĂ©gsĆ parancsĂĄt. Csak a kezdĆmondat: -AMELYIK NEMZETSĂG MEGTAGADJA A MĂLTJĂT, REGEVILĂGĂT, MEGTAGADJA A LOVAS -ĂSTEN LĂTEZĂSĂT AZ ELBUKIK! A lĂĄtogatĂĄsok utĂĄn pihenĂ©s nĂ©lkĂŒl visszalovagolt HarkavĂĄrba. A kapuban mĂĄr haldokolt. OroszlĂĄnos tarsolyĂĄbĂłl faragott lovacskĂĄkat vett elĆ helyben lĂ©vĆ unokĂĄinak, mĂg a tĂĄvol lĂ©vĆk szĂĄmĂĄra rovĂĄssal megjelölt szobrocskĂĄk a tarsolyban maradtak... -TalĂĄn maradtak ma is Ă©lĆ , Ćsi hitet hordozĂł utĂłdok...
đ3đ€Ą1