🙄 EU-határozat készül? Magyarország nem teljesértékű demokrácia többé?
Az Európai Parlament először készül hivatalosan határozatba foglalni: Magyarország nem teljesértékű demokrácia többé.
Csütörtökön szavaz az EP plenáris ülése egy a magyar jogállamiság helyzetéről szóló átfogó értékelésről, amelyben először fogja Magyarországot demokrácia helyett így kategorizálni: „a választási önkényuralom hibrid rezsimje.” Akárhonnan nézzük, Orbán Viktor és rendszere Európa szégyenpadján ül.

Magyar Visszhang | Telegram

Kijev, reggel.

Manapság.

1. A piramis építői 130 db 12-70 tonnás gránittömböt szállítottak az építkezésre 800 km távolságból, ahol ezeket 64 méter magasra kellett felemelniük. Mindezt abban a korban, amikor az emberiség nagy része még állatbőrökbe bújva kóborolt a Földön.

2. A kőtömbök illesztéseit lézeres mérőműszerekkel megvizsgálva a kutatók felfedezték, hogy az illesztések milliméter-pontosak, a belső termeket alkotó kövek közé egy tűt sem lehet beszúrni. Az építmény szabálytalan tömbökből készült, így túlélte évezredek pusztító földrengéseit, ám - és ez a tény a kutatókat is sokkolta - a szabálytalan tömbök formája tervezettnek bizonyult, ugyanis mindegyiknek van egy "ikertestvére", azaz a folyosók oldalai tükörképei egymásnak. A megmunkáláshoz fémet nem használhattak, lévén ekkor még nem ismerte az emberiség a fémek megmunkálását.

3. Az építmény tájolását a levegőből és GPS-el vizsgálva a tudósok megmérték, hogy az 5 százados pontossággal mutat észak felé. Ezt a pontosságot építészek még a 17. században is képtelenek voltak akár csak megközelíteni is bárhol a világon.

4. A gízai nagy piramis pontosan arra a hosszúsági körre épült, amely a bolygó felszínének vizeit és szárazföldjeit két egyenlő részre osztja. Ekkoriban ráadásul - elméletileg - az emberiségnek fogalma sem lehetett a bolygó alakjáról, felszínéről, átfogó geometriai jellemzőiről.

5. A piramis geometriája magában hordozza a méter, a pi, a fénysebesség és az aranymetszés értékét tizedes feletti pontossággal. Az építés tudományosan elfogadott idejében viszont még nem ismerhettük ezeket a fogalmakat.

6. Az egyiptológusok és a történelemkönyvek szerint a gízai nagy piramis 20 év alatt épült fel. Ha feltételezzük, hogy 20 éven át minden egyes (!) egyiptomi munkás napi 12 órás műszakokban dolgozott az év összes napján, akkor is csak 2 és fél percük (!) volt a 2 millió kőtömb egyetlen darabjának szállítására, kifaragására, emelésére és helyére illesztésére. E nyilvánvaló képtelenség ellenére mégis máig tartja magát az állítás, hogy 20 év alatt épült fel a piramis. Ennek oka lehet, hogy amennyiben a tudomány elismerné, hogy a piramis akár több száz éven át készült, azzal megdőlne a teória, hogy az építmény temetkezési célt szolgált, és így az egész hivatalos történelmet újra kellene gondolni.