Egy feloldott CIA-jelentés szerint az orosz katonákat, akiknek sikerült lelőniük egy UFO-t, túlélő idegenek KŐvé változtatták. A feloldott jelentés elérhető a CIA hivatalos honlapján.

⬆️⬆️
Vízjelző növények 💦💦🌸🌺 Vannak fák, virágok, mohák, melyek jelzik a talajvíz vagy a források jelenlétét, közelségét. E tudás birtokában nem csak kirándulások idején juthatunk természetes ivóvízhez, hanem idővel kellő gyakorlat után képesek lehetünk kijelölni egy kút ásásra alkalmas helyet.

- Tavasszal a veselke és a keserű kakukktorma jelzi a forrás közelségét.
- A mészkőforrásokat a csillagos májmoha félék, valamint a hosszú- és a sarlóslevelű buvákfüvek jelzik.
- Az erdei forrást jelzők a keserű kakukktorma, az acsalapu, a boroszlán, az erdei sás, az erdei káka és az erdei zsurló.
- A mezei forrásokat a mocsári gólyahír, a keserű kakukktorma, a mocsári nefelejcs és a kúszó boglárka jelzi.
- Talajvizet jelez a martilapu, a kisvirágú füzike, és a FORRÁSFŰ, melyet legtöbben széleslevelű útifű néven ismernek. Az útifű szinte mindenhol megtalálható, s mint a neve is mutatja, elsősorban az utak mentén. Út és forrás, azaz víz... hogyan kapcsolódnak össze, főleg egy növény elnevezésében? Az utak elsősorban a vizek mellett alakultak ki, hiszen a vándor embernek, a csordáknak, nyájaknak így lehetett folyamatosan az ivóvizet biztosítani. Európa úthálózatának a kifejlődéséhez nagyrészben hozzájárultak a Rómáig és Svédországig terelt szürkemarha csordák, melyeket víz közelségében hajtottak többszáz kilométeren keresztül. Az útifű nemcsak a talajvizet jelzi, hanem azt is, hogy elérhető közelségben van forrás, folyó vagy tó.
A talajvíz városok közelében nem alkalmas ivásra. Ott, ahol buján, nagy területen tenyésznek e jelző növények, nem érdemes házat építeni, mert a falak valószínűleg vizesedni fognak.
Szükség esetén lakott területtől távol iható a talajvíz is az úgynevezett "indián kút"-ból. Egy 60 cm átmérőjű gödröt kell ásni 50-70 centiméteres mélységig, illetve addig, amíg víz kezd szivárogni a gödör alján. Az elsőre átszivárgott vizet szükséges kimerni, azután az újabb szivárgás vizét hagyni kell leülepedni, végül a letisztult részből lehet inni. Az érintetlen erdő és mező földje tiszta, sőt steril, olyannyira, hogy a régiek a sérüléseiket tiszta homokkal és földdel szórták be, nehogy elfertőzödjön a seb illetve, hogy minél hamarabb regenerálódjon. Ez az eljárás a "földből lettünk, földdé válunk" analógiája.

"Általmennék én a Dunán, nincs ladik,
De nem tudom, hogy a rózsám hol lakik.
Túl a Dunán az ökreit itatja,
Idehallik Csákó, Szilaj harangja."

Kapcsolódó:
- Hogyan csinálj esővízből ivóvizet?
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1696389477389125&id=100010542667373
- Ellopják Magyarország ivóvizeit
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1696349504059789&id=100010542667373
- A víz gyógyító, szépítő, harmonizáló ereje:
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1637158909978849&id=100010542667373
Éva Ilona EvvaLena Királyné

VÍZKERESÉS, avagy hol érdemes kutat ásni💧💧💦 A természetben, a természettel együtt élő népek évszados, olykor évezredes megfigyelései gyakran létfontosságúak. A víz létünk alapja, így rendkívül fontos a jó vizű források felkutatása, a mélyen lévő friss víz helyének pontos meghatározása kút ásásának céljából.
A kutak helyének kijelölésére az augusztus hónapját tartották a legmegfelelőbbnek, így az alábbi praktikákat e hónapban javasolt végrehajtani.

Korábbi cikkemben bemutattam a vízjelző növényeket:
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1698273040534102&id=100010542667373
Ahol vizet jelző növény található, arrafelé érdemes kutat ásni, forrást keresni. Ha nagy területen mutatkoznak e növények, javasolt kiválasztani a legszebben, legdúsabban növő egyedeket, s ott elvégezni az alábbi módszert.

Szükséges eszközök:
- 1 kisebb tojás nagyságának megfelelő száraz kövecske a környékről
- 1 jó maréknyi tisztára mosott száraz gyapjú
- kb félméter tiszta, száraz gyapjú fonál, mely a meglévő gyapjúból is sodorható
- 2 db botocska, melyek fél-fél centiméterrel hosszabbak a fazék átmérőjénél
- Féldeci olvadt természetes alapú viasz
- 1 db 25-30 cm átmérőjű fazék
- kb.1 kanálnyi napraforgó olaj
- Ásó

Az eszközök beszerzése után eleink napnyugtakor fogtak hozzá a következő műveletekhez.
A követ becsomagolták a tiszta gyapjúba, majd átkötötték fonállal oly módon, hogy maradjon kb. 20 cm fonál szabadon.
A keresztbe tett botocskákat gyapjúszállal egymáshoz rögzítették, majd az illesztésnél felkötötték a gyapjú csomagot, úgy, mintha marionett bábu lenne. A csomagocska és a keresztbe tett botok távolságát így tudnánk meghatározni: a fazék magasságának a feleléből kivonjuk a csomagocska magasságának a felét.
Ezek után a gyapjú csomagra ráfolyatták a viaszt, mintha fonállal kötözgetnék keresztül-kasul, aztán hagyták megdermedni a viaszt.
Következő lépésként kikenték belülről a fazekat az olajjal.
Végül a marionett két keresztbe tett botját az edény aljába szorították. A megfordított fazékba kukkantva azt lehetett látni, hogy a gyapjú csomag a fazék közepe táján himbálózik.

Ezek után az adott területen kijelölt helyen egy gödröcskét ástak, melynek a mélysége 1 rőf plussz [a fazék magassága] volt. 1 rőf kb. 80 cm, és 30 cm-es magas fazék esetén kb. 110 cm mély gödröt ástak.
A fazekat gyapjú csomagostól szájjal lefelé fordítva a gödör aljára helyezték, majd betemették földdel.
Másnap napkelte előtt kiásták a fazekat. Ha a fazék belül vízcseppekkel volt tarkítva, és a gyapjúcsomagból enyhe szorítás hatására víz folyt, az azt jelentette, hogy közel van a víz, nem kell mélyre ásni. Ha csak nedves volt a gyapjú csomag, és csupán pár csepp vizet lehetett belőle kisajtolni, azt jelentette, hogy mélyen van a víz, vagyis sokat kell ásni. Ha a gyapjú és az edény belseje száraz maradt, az azt jelezte, hogy máshol kell vizet keresni.
(megjegyzés: Azért augusztusban, mert akkor a legszárazabb a föld ezen az éghajlaton. Azért napnyugtakor, mert akkor kezdi kilehelni a föld a nedvességet. Azért 110 cm mélyen, mert ha esik is az eső, az elszivárog a talaj felsőbb rétegeiben. Azért gyapjú, mert az a súlyának a 33%-át képes felvenni a vízből vagy párából. Azért a viasz, mert a vízzel telt gyapjút összetartja, nem esik szét. Azért az olaj, mert azzal nagyobb vízszigetelés. Azért napfelkelte előtt, mert akkor a föld száradni kezd.)

EGY MÁSIK MÓDSZER SZERINT egy kiszáradt, ám kiégetés nélküli, vagyis "égetetlen" edényt ástak el a kijelölt helyre szintén napnyugta után. Ez esetben a gödör 5 láb, azaz másfél méter mély volt. Ha másnap reggel az edény meglágyult vagy sáros kupaccá vált, azt jelentette, hogy ott víz van. Ha száraz maradt az edény, azt jelezte, hogy ott sajnos nincs víz.

E fenti két módszert szinte minden vidéki ember ismerte, ám volt, hogy a "pálcás embert" hívták segítségül. A "pálcás ember" két derékszögben meghajlított méteres rézrudat helyezett a kezeiben lévő fogantyúkba, úgy, hogy azok előre fele álltak. Aztán az adott területen elkezdett lassan járkálni, s ahol a rudak keresztbe álltak, ott jelölte ki az ásandó kút helyét.