Masoltam egy csoportból.

Sziasztok!

Ma sorba vettem a 88 éves nagymamámmal hogy mik azok a dolgok amikkel a régi parasztember felkészült a télre egy 4 fős család esetében (a jószágok takarmánya nincs benne természetesen)
Leírom ide, úgy gondolom mindenkinek hasznos lesz ha lementi.

1,5 mázsa liszt
25kg kristálycukor
2 mázsa burgonya
1 mázsa vöröshagyma
50 fej fokhagyma
20 kiló só
10 kiló méz
1db 120-150kg körüli disznó
4 db liba
20 tyúk/kakas
10 nyúl a nyári konyhán
70 üveg lecsó
100 üveg gyümölcs befőtt
Egy nagy 60literes savanyított káposzta
Aszalt szilva, és szőlő felkötve ( mennyiség nincs)
(Bor, pálinka, opcionális)

Mosószappan kb 1db/hét
Gyertya (napelemes akkus lámpa ma ideális helyettesítő)
Néhány töltött gázpalack. (Amikor már elérhető volt)
Tüzifa, kukorica szár, szőlő Venyige (mennyiség nincs)
Ecet, szódabikarbóna, hidrogén peroxid, alapvető gyógyszerek (aspirine, algopirin stb.)


https://www.facebook.com/groups/399893810925546/permalink/1101994964048757/

Anglia, Skócia
Eltitkolt gyermekhalálozás a kórházakban.
5-6 gyermeket hamvasztanak naponta a szülők beleegyezésével mert így ingyenes a hamvasztás.

🇩🇪 Németország

Íme a németek - régebben szó szerint szebb napokat megélt - szellemi sérült külügyminiszterének, Annalena Baerbock-nak a megoldása az energiaválságra:

A nagy szupermarketek energiatermelőként lépnek be a piacra, hiszen ha szerinte a csirkét -22 helyett -20 fokra hűtjük, ami attól még hideg marad, akkor a hálózat megterhelését ki lehet egyenlíteni, sőt az energiatárolás is szerepet fog játszani.

Van egy tanácsunk Baerbock asszony: hűtsük le a csirkét csak -16 fokra, ami akkor is hideg marad és akkor akár még áramot is lehetne exportálni. 😂

Nos, döntse el mindenki maga, hogy mekkora koponya a csaj. Mindenki jobban járt volna, ha inkább a vetkőzésnél marad. Még az sem okozott volna akkora kárt, amennyit ma okoz, pedig az ő korában már inkább öltözni szoktak, mint vetkőzni 😂

🇳🇱 Hollandia

🇨🇳 Kína

Törökország 🇹🇷

Franciaország 🇫🇷

🇬🇷 Görögország

Tudtad hogy volt idő mikor minden Magyarnak milliárdjai voltak?😃

1946- ban az emberiség történetének legnagyobb hiperinflációjának köszönhetően mindenki milliárdos volt mégsem volt igazából vagyona az embereknek, mert a pénzük szinte semmit sem ért.

A pénzforgalom folyamatosságának fenntartásához, az állami kiadások fedezéséhez egyre több pénzt nyomtattak, miközben a fémpénzek értéküket vesztve kikoptak a forgalomból.

A nyomdagépek alól 1945 tavaszától 1946 nyaráig 400 millió darab bankjegy került ki 23 különböző címletben.

Összehasonlításul: egy kiló kenyér ára 1945 augusztusában még 6 pengő volt, októberben 27, november elején 80, a végén már 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjának elején 700, végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, míg júniusban már 5 850 000 000 pengő volt. Vagyis az olyan alapvető és egyszerű élelmiszer, mint a kenyér ára 10 hónap alatt a milliárdszorosára drágult. A budapesti Szakszervezeti Közlöny 1946. májusi számában közölt statisztikai adatok szerint egy átlagmunkásnak 1 kiló zsírért 200, 1 kiló cukorért 300, 1 férfi ingért 925, 1 gyermekcipőért 1066, 1 férfi ruháért pedig 33 400 órát kellett dolgoznia.

Az infláció miatt egyre nagyobb címleteket hoztak forgalomba: 1945 második felében fél év alatt hozták forgalomba az 1000, a 10 000, végül a 100 000 pengőst. A pengő értékvesztésének megállítására a kormányzat több kísérletet is tett. 1945 decemberében például csak azok az 1000, 10 000 és 100 000 pengősök maradhattak forgalomban, amelyeket lebélyegeztek, ám ehhez az értékük 75 százalékát a tulajdonosnak be kellett fizetni a költségvetésbe. Ez a "bankjegydézsma" néhány hétre lefékezte ugyan az áremelkedéseket, az állam pedig többletbevételhez jutott, de ez csak az államháztartás 11 napi kiadását fedezte.

Elszabadult az infláció

A pénzromlás nem állt meg, így 1946-ban újabb, még nagyobb címleteket kellett forgalomba hozni: február 28-án jött az 1 000 000, április elején a 10 000 000, április végén a 100 000 000, május közepén pedig már az 1 000 000 000 pengős bankjegy. Ezek már akkora számok voltak, hogy nemcsak a köznyelvben, hanem hivatalosan is egyszerűsíteni kellett, így megjelent a milpengő kifejezés: 1 milpengő = 1 000 000 pengő, 6 nullával egyszerűsítve. Az egymilliárd pengő tehát 1000 milpengőt ért. De hiába volt a 6 nullás egyszerűsítés, a milpengők is elszálltak: 1946. május 27-én megjelent a 10 000 milpengős, június 3-án a 100 000, június 12-én az 1 000 000, 18-án a 10 000 000, 24-én a 100 000 000, 27-én az 1 000 000 000 milpengős.

1946. július elsején - alig másfél hónappal a milpengős egyszerűsítés után - megjelentek a bilpengők, immár 12 nullával egyszerűsítve. Elsőként került forgalomba a 10 000 B.-pengő, majd a 100 000, az 1 000 000, a 10 000 000, majd - az 1-es után húsz nullát jelző - 100 000 000 bilpengős is - mindez egy hónap leforgása alatt. Utóbbi volt a világon valaha forgalomba került legnagyobb címletű pénz. Elkészült a 1 000 000 000 bilpengős bankjegy is, ám ez végül már forgalomba nem került. Ekkoriban, júliusban készült Mizerák István híres, a világsajtót is bejárt fotója, amelyen egy utcaseprő takarítja össze a Budapest utcáin szétdobált, semmit sem érő, hatalmas címletű bankjegyeket...👇👇👇👇

1946 júliusában a milpengőket és bilpengőket már alig használták a készpénzforgalomban. Nem csoda, hogy senki sem fogadott már el szívesen papírpénzt, hiszen az infláció akkora volt, hogy mire a nap végén vagy másnap az ember elkölthette volna, a halom bankó már szinte semmit sem ért. A havi infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19× 1016) százalékot.

A legnagyobb áremelkedés napján (július 25-26.) 227 százalék körül volt az árak emelkedése, azaz egy nap alatt több mint megháromszorozódtak az árak.

Ekkor már az sem sokat segített, hogy éppen a hiperinfláció miatt a fizetéseket nem havonta adták ki, hanem – időarányosan – előbb hetente, majd hetente már kétszer.

Arannyal, dohánnyal fizettek

A pengő romlásával párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kapott a termékek, termények értékesítésekor – a közvetlen árucserére épülő barter üzletek mellett – a készpénzpótló eszközök térnyerése is. Készpénzpótló eszköz lehetett minden olyan termék, amelynek „értékét” a piac elismerte. Így vált „fizetési eszközzé” a dohány és a cigaretta, a rizs, az értékesebb ruhaneműk, a keresettebb iparcikkek és nyersanyagok, valamint a törtarany (karikagyűrűk, nyakláncok, fülbevalók).
Napi jelenséggé vált a „batyuzás”, amikor a parasztság az élelmiszereket kosarakban, batyukban hozta fel a piacra, majd a kapott ellenértéket és vásárolt termékeket (ruhanemű, értéktárgyak, iparcikkek és mások) batyuba kötve vitte haza. Voltak olyan városi lakosok is, akik maguk vitték „piacképes” értékeiket, tárgyaikat vidékre, majd hozták fel az érte kapott élelmiszert. A barter üzletek elterjedését az is ösztönözte, hogy a keresett iparcikkeket gyártó vállalatok saját beszerző csoportokat szerveztek, amelyek a vidéket járva iparcikkekért élelmiszert vásároltak, cseréltek. Az így beszerzett élelmiszert elosztva „fizették” ki munkásaik, alkalmazottaik bérét. A piacokon az árusok pultjain megjelentek a grammok mérésére alkalmas mérlegek, kialakult a pengő-törtarany naponta változó árfolyama.

1946.augusztus 1. Végül bevezették a forintot.
A forint bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt (ez a 4-es után 29 nulla), vagy 200 000 000 adópengőt ért. Ez az átváltási arány azonban csak képletes volt, mert a forgalomban lévő pengő értéke nem érte el összesen sem a 0,1 fillért. A forint megjelenésével lezárult az emberiség történetének legnagyobb hiperinflációja.😃

⚠️ A tejüzemek riadót fújnak.
Nincs gáz - nincs sajt és semmi más. 🤨😏