1946-ban augusztus 2.-án gyilkolták meg a bolsevikok Vlaszov tábornokot az Orosz Felszabadító Hadsereg vezetőjét.

Vlaszov a III. Birodalom oldalán harcolt az Oroszországot megszálló vörösök ellen.

Dicsőség neki!

1909. augusztus 3-án alakult meg a Kispesti Atlétikai Club, vagyis holnap lesz a születésnap. Amolyan elő ajándékként pedig ma a kezemben tarthattam az 1946/1947-es bajnoki második helyezésért járó ezüstérmet.
Ez már a második második helyezése volt a csapatnak, hiszen 1919/20-ban szintén ezüstérmes helyezést ért el a KAC, a Kispesti Futball Ház tárlatába éppen a hetekben került be egy az akkor kiosztott érmek közül.

Na de kanyarodjunk vissza a negyvenes évek közepéhez. Honvédségnek még híre sincs a klub körül, sőt, a párt éppen nem szerette a KAC-ot többek között a „nyilas” szurkolói és a szociáldemokrata bázis miatt sem. Azonban ekkorra már összeállt egy fiatal, nagyrészt saját nevelésekből álló csapat olyan későbbi klasszisokkal, mint Mészáros József, Puskás Ferenc vagy Bozsik József. Az edző pedig idősebb Puskás Ferenc volt. A tavaszi szezonban a Ferencvárost 3-0-ra legyőző együttes így állt fel:
Kiss Mihály, Szalay István, Herédi Ernő, Bozsik József, Patyi Mihály, Bányai Nándor, Béres András, Budai László, Mészáros József, Puskás Ferenc, Babolcsay György.
Közülük hat játékos, Bozsik, Patyi, Bányai, Puskás, Budai és Babolcsay tagja volt annak a csapatnak, amely 1949 őszén 2-0-ra verte a Fradit és végül simán meg is nyerte a bajnokságot, amit Kispest néven kezdett, de már Honvédként fejezett be.

Azonban az éremből (az ezüst és az arany között egy bronzérem is összejött ’48-ban, mindhárom idényben id. Puskás volt az edző) és a fenti bejegyzésből is látszik, hogy a sikerekhez a politikának nem, a tudatos utánpótlás nevelésnek és a következetes szakmai munkának sokkal inkább volt köze.

"Erő a lábban, érzés a szívben!"

1909.augusztus 3-án, vagyis 114 évvel ezelőtt, egy éves folyamatra pontot téve alakult meg a Kispesti Atlétikai Club, mely az első világháború idejére az ország egyik meghatározó sportegyesületévé vált.

Labdarúgói
🥈1920-ban ezüst érmet szereztek a bajnokságban az MTK mögött, megelőzve a Ferencvárost
🏆1926-ban megnyerték a Magyar Kupát, amit még hét alkalommal sikerült elhódítani
🥉1949-ben először lett bronzérmes (két évvel előtte ezüstérmes volt, vagyis a KAC élcsapatnak számított sajátnevelésű játékosaival.)
🥇1950-ben első bajnoki címüket szerezték, amit még 13 hazai első hely követett. Az első bajnokcsapatban csak kispestiek szerepeltek, vagyis nem voltak olyan játékosok, akiket valamelyik riválistól igazoltak volna le.
🥇Nyert bajnoki címet a harmadosztályban (1913 és 2009, utóbbit a "B" csapat) és egyetlen teljes másodosztályú idényében is (2003/2004).
🇭🇺A magyar válogatottba 1918 óta ad játékost az egyesület, az első Varga Péter kapus volt, a 102. pedig Gazdag Dániel.
Olimpiai arany, ezüst és bronz, vilagbajnoki ezüst, Európa bajnoki bronz érmeseink vannak.

Az 1950-ben a Budapesti Honvédba olvasztott egyesületnek rengeteg klasszis játékost köszönhet a futballvilág: Nemes József, Puskás Ferenc, Bozsik József, Détári Lajos, Kovács Kálmán, vagy éppen a jelenlegi válogatottban szereplő Szalai Ádám is Kispesten cseperedett fel, de rajtuk kívül is számtalan későbbi válogatottat adott a magyar labdarúgásnak.

A Sárkányközép 1932-ben alakult meg, de már előtte is hírhedt volt a KAC lelkes, olykor erőszakos szurkolóiról. A rendszerváltás utáni hazai lelátói mozgalom az Északi Kanyarban kezdte szárnyait bontogatni, az Ultras Kispest idén a 32. születésnapját ünnepli majd.

📖 Megtisztelve érzem magam, amiért tudom, hogy egy olyan kiváló harcos és bajtárs könyvespolcán is ott van a Csermely, mint amilyen a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt!

🇭🇺Hóditsátok meg Európát!
🔴A Sepsi szurkolói ezzel az élőképpel fogadták a csapatukat a tegnap esti Konferencia Liga találkozón.
⚽A játékosok meghálálták ezt, hiszen 4-0-ra győztek a CSKA Szófia ellen, és 6-0-ás összesítéssel léptek tovább a következő körbe!

Sor került "Az orosz - ukrán háború a magyar szélsőjobb szemszögéből" című vita második fordulójára.

Horváth Tamás a Magyar Jelen főszerkesztője volt a vita moderátora, a résztvevők pedig Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Alkay Csaba a jobboldali közösség egy közismert tagja, és Pataki János, illetve Incze Béla, Mozgalmunk vezetőségi tagjai voltak.

Európa-szerte súlyos konfliktusokat okozott, hogy a jobboldali szervezetek máshogy ítélik meg a harcoló felek motivációját, és hátterét, több országban ezek a konfliktusok annyira elmélyültek, hogy a szakadék talán sosem lesz áthidalható.

A háború kitörésekor Magyarországon is hasonló folyamatok indultak meg, de szerencsére a számunkra mérvadó személyekkel és szervezetekkel már a kezdetekkor sikerült megegyezni abban, hogy minden nézetkülönbség ellenére itthon nem verhetnek közénk éket ezek a folyamatok, mert számunkra a magyar érdek felsőbbrendűsége minden mást felülír.

#LégióHungária #LH #Betyársereg